A Nap eg�szs�gv�d�, gy�gy�t� hat�s�t Finsen (d�n orvos) fedezte fel. Az ablak el�tt olvasva szem�t a szomsz�d h�ztet�n pihentette, ahol egy macska fek�dt a napon. Amint az �llat �rny�kba ker�lt, tov�bbh�z�dott �s ism�t a napon ny�jt�zkodott. Az orvost a macska k�l�n�s viselked�se elgondolkoztatta �s behat�an tanulm�nyozni kezdte a nap gy�gy�t� hat�s�r�l megjelent irodalmat, valamint k�s�rletez�sbe fogott. Els�sorban a tuberkul�zist siker�lt gy�gy�tania napf�nnyel, ami�rt Nobel-d�jat kapott.
Finsen idej�ben m�g keveset tudtak arr�l, ami ma m�r k�zismert: a napsugarak az eg�sz szervezetet j�t�konyan felfriss�tik, a m�rt�kletes napoz�s kellemes k�z�rzettel j�r, javul az er�nl�t, megindul a D-vitamin-k�pz�s, gyorsul a b�r v�rkering�se, javul a b�ridegek m�k�d�se, n� a szervezet v�dekez�k�pess�ge, a ver�t�kkel sok k�ros anyag t�vozik, stb.. Mivel a napf�nynek fert�tlen�t� hat�sa is van, gy�gy�tja a gomb�s, fert�z�ses b�rbetegs�gek egy r�sz�t. Term�szetes gy�gyszer a gennyes pattan�sok elmulaszt�s�ra. A m�rt�kletes, rendszeres napoz�st a term�szetes gy�gym�dok egyik�nek tekinthetj�k.